Bejelentés




MENÜ










Hírek
Változott a Társasházi törvény

A közigazgatási bürokráciacsökkentést érintő egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXVII. törvény módosította 2017. január 1-ei hatállyal a társasházakról szóló törvényt (Tht.) is az alábbiak szerint: A társasház alapítása, alapító okirat címben a 7. § (1) bekezdése módosult, kikerült belőle, hogy az épületengedélyezési záradákkal ellátott tervrajznak megfelelően alapítható a társasház a felépítendő épületre. A (3) bekezdés pedig úgy változik, hogy a társasház ingatlany-nyilvántartási bejegyzéséhez már nem kell jogerős és végrehajtható haszálatbavételi engedély. Eddig, ha a használtbavételi engedély eltért az építési engedélytől, a bejegyzés feltétele az volt, hogy a vátozás szerintit bejegyzéshez az alapító okiratot 60 napon belül módosítsák és a szintenkénti alaprajzot a módosított alapító okirathoz csatolják. Minderre január 1-től nincs szükség. Az viszont rögzítésre került a 7. § (3) bekezdésben, hogy ha a felépült épület nem fele meg az eredeti alapító kiratnak, akkor az alapító okirat módoítása szükséges. Az alapító okirat módosításánál a 10. § (6) bekezdésből törlésre került az alábbi mondat: „A kereseti kérelemhez mellékelni kell az önálló ingatlan kialakítására vonatkozó, az építésügyi hatóság által engedélyezett építési tervet.” E szerint, a közös tulajdon egy részének megszüntetésére irányuló perlésnél nem szükséges az engedélyezett építési terv megléte. Szintén a fenti logikának megfelelően módosult a 21. § (3) és (4) bekezdése is. Nem lesz szükség az építési hatóság jogerős és végrehajtható építéi engedélyére lakásmegosztás éssszevonás esetén, valamint a jogerős és végrehajtható használatbavételi engedély ingatlan-nyilvántartási iratkhoz csatolására sem. Lényegben tehát építési és használatbavételi engedélezési körből kivonták a társasház alapítást, illetőleg az esetlegesen kötelező engdélyt, valamnt szintén egyébként kötelező használatbavételi engedélyt nem kell csatolni az ingatlan-nyilvántartás irataihoz. Ezek a rendkívül bonyolult eljárások egyszerűbbé váltak valamelyest. A 49. § (5) bekezdése csak technikailag módosult, belekerült a törvény szövegébe, hogy csak akkor kell a tisztségviselői, társasház-kezelői, ingatlan-kezelői jogviszonyt létesítő személynek igazolást beszereznie a nemleges köztartozásról, ha a köztrtzásmentes adózói adatbázisban nem szerepel. Ezt a változást a lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény is tartalmazza. A Tht. kiegészült egy 68. §-al, mely szerint „felhatalmazást kap az ingatlan-nyilvántartásért felelős miniszter, hogy a társasház alapítssal, valamint az alapító okirat módosításával összefüggésbenaz ingatlan-nyilvántartási eljáráshoz benyújtandó dokumentumokat rendeletben szabályozza.” 26. A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény módosítása 44. § (1) A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Tt.) 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „7. § (1) Társasház felépítendő épületre úgy alapítható, hogy a földrészlet tulajdonosa vagy valamennyi tulajdonostársa az alapítási szándékot alapító okiratba foglalja, és az előzetes alapítás tényét az ingatlan-nyilvántartásban a földrészlet tulajdoni lapjára feljegyzik. (2) A feljegyzett alapítás ténye kihat arra is, aki később az ingatlanra nézve jogot szerez. (3) Az épület felépítését követően kérhető a társasház ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése. Ha a felépült épület nem felel meg az (1) bekezdés szerinti alapító okiratban foglaltaknak, a társasház ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez az alapító okirat megfelelő módosítása szükséges.” (2) A Tt. 10. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(6) A közgyűlés határozata alapján - ha az (1)-(3) bekezdésekben meghatározott feltételek egyike sem áll fenn - bármely tulajdonostárs kérheti a bíróságtól, hogy a közös tulajdonban álló olyan épületrészre, amely önálló ingatlanként kialakítható, vagy amellyel a meglevő külön tulajdon tárgya bővíthető, megszüntesse a közös tulajdont, ha az a kisebbség méltányos érdekét nem sérti.” (3) A Tt. 21. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Ha a (2) bekezdésben említett munka olyan lakásmegosztást vagy lakásösszevonást eredményez, amelynek alapján a többi tulajdonostárs alapító okiratban meghatározott tulajdoni hányada változatlan marad, a közgyűlés az összes tulajdoni hányad szerinti legalább egyszerű szavazattöbbségű határozatával az alapító okiratot módosíthatja. (4) A közgyűlés (3) bekezdésben említett határozata az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre alkalmas okirat; a határozatot közokiratba vagy ügyvéd - jogkörén belül jogtanácsos - által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni.” (4) A Tt. 49. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) A tisztségviselői, társasház-kezelői, ingatlankezelői jogviszonyt létesíteni kívánó személy, illetve a közgyűlés felhívására a tisztségviselő, társasházkezelő, ingatlankezelő a megbízásának időtartama alatt a tevékenységével összefüggésben a nemleges köztartozásról szóló igazolást - amennyiben a köztartozásmentes adózói adatbázisban nem szerepel - a kijelölt szerv részére köteles bemutatni.” (5) A Tt. a következő 68. §-sal egészül ki: „68. § Felhatalmazást kap az ingatlan-nyilvántartásért felelős miniszter, hogy a társasház alapítással, valamint az alapító okirat módosításával összefüggésben az ingatlan-nyilvántartási eljáráshoz benyújtandó dokumentumokat rendeletben szabályozza.” 27. A lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény módosítása 45. § A lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény 30. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(6) A tisztségviselő a megbízatás elfogadását megelőzően, illetve a közgyűlés felhívására a megbízásának időtartama alatt a lakásszövetkezetnél folytatott tevékenységével összefüggésben a nemleges köztartozásról szóló igazolást - amennyiben a köztartozásmentes adózói adatbázisban nem szerepel - a lakásszövetkezeti szerv részére köteles bemutatni.”

Tájékoztató a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvén

A közigazgatási bürokráciacsökkentést érintő egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXVII. törvény módosította 2017. január 1-ei hatállyal a társasházakról szóló törvényt (Tht.) is az alábbiak szerint: A társasház alapítása, alapító okirat címben a 7. § (1) bekezdése módosult, kikerült belőle, hogy az épületengedélyezési záradákkal ellátott tervrajznak megfelelően alapítható a társasház a felépítendő épületre. A (3) bekezdés pedig úgy változik, hogy a társasház ingatlany-nyilvántartási bejegyzéséhez már nem kell jogerős és végrehajtható haszálatbavételi engedély. Eddig, ha a használtbavételi engedély eltért az építési engedélytől, a bejegyzés feltétele az volt, hogy a vátozás szerintit bejegyzéshez az alapító okiratot 60 napon belül módosítsák és a szintenkénti alaprajzot a módosított alapító okirathoz csatolják. Minderre január 1-től nincs szükség. Az viszont rögzítésre került a 7. § (3) bekezdésben, hogy ha a felépült épület nem fele meg az eredeti alapító kiratnak, akkor az alapító okirat módoítása szükséges. Az alapító okirat módosításánál a 10. § (6) bekezdésből törlésre került az alábbi mondat: „A kereseti kérelemhez mellékelni kell az önálló ingatlan kialakítására vonatkozó, az építésügyi hatóság által engedélyezett építési tervet.” E szerint, a közös tulajdon egy részének megszüntetésére irányuló perlésnél nem szükséges az engedélyezett építési terv megléte. Szintén a fenti logikának megfelelően módosult a 21. § (3) és (4) bekezdése is. Nem lesz szükség az építési hatóság jogerős és végrehajtható építéi engedélyére lakásmegosztás éssszevonás esetén, valamint a jogerős és végrehajtható használatbavételi engedély ingatlan-nyilvántartási iratkhoz csatolására sem. Lényegben tehát építési és használatbavételi engedélezési körből kivonták a társasház alapítást, illetőleg az esetlegesen kötelező engdélyt, valamnt szintén egyébként kötelező használatbavételi engedélyt nem kell csatolni az ingatlan-nyilvántartás irataihoz. Ezek a rendkívül bonyolult eljárások egyszerűbbé váltak valamelyest. A 49. § (5) bekezdése csak technikailag módosult, belekerült a törvény szövegébe, hogy csak akkor kell a tisztségviselői, társasház-kezelői, ingatlan-kezelői jogviszonyt létesítő személynek igazolást beszereznie a nemleges köztartozásról, ha a köztrtzásmentes adózói adatbázisban nem szerepel. Ezt a változást a lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény is tartalmazza. A Tht. kiegészült egy 68. §-al, mely szerint „felhatalmazást kap az ingatlan-nyilvántartásért felelős miniszter, hogy a társasház alapítssal, valamint az alapító okirat módosításával összefüggésbenaz ingatlan-nyilvántartási eljáráshoz benyújtandó dokumentumokat rendeletben szabályozza.” 26. A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény módosítása 44. § (1) A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Tt.) 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „7. § (1) Társasház felépítendő épületre úgy alapítható, hogy a földrészlet tulajdonosa vagy valamennyi tulajdonostársa az alapítási szándékot alapító okiratba foglalja, és az előzetes alapítás tényét az ingatlan-nyilvántartásban a földrészlet tulajdoni lapjára feljegyzik. (2) A feljegyzett alapítás ténye kihat arra is, aki később az ingatlanra nézve jogot szerez. (3) Az épület felépítését követően kérhető a társasház ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése. Ha a felépült épület nem felel meg az (1) bekezdés szerinti alapító okiratban foglaltaknak, a társasház ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez az alapító okirat megfelelő módosítása szükséges.” (2) A Tt. 10. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(6) A közgyűlés határozata alapján - ha az (1)-(3) bekezdésekben meghatározott feltételek egyike sem áll fenn - bármely tulajdonostárs kérheti a bíróságtól, hogy a közös tulajdonban álló olyan épületrészre, amely önálló ingatlanként kialakítható, vagy amellyel a meglevő külön tulajdon tárgya bővíthető, megszüntesse a közös tulajdont, ha az a kisebbség méltányos érdekét nem sérti.” (3) A Tt. 21. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Ha a (2) bekezdésben említett munka olyan lakásmegosztást vagy lakásösszevonást eredményez, amelynek alapján a többi tulajdonostárs alapító okiratban meghatározott tulajdoni hányada változatlan marad, a közgyűlés az összes tulajdoni hányad szerinti legalább egyszerű szavazattöbbségű határozatával az alapító okiratot módosíthatja. (4) A közgyűlés (3) bekezdésben említett határozata az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre alkalmas okirat; a határozatot közokiratba vagy ügyvéd - jogkörén belül jogtanácsos - által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni.” (4) A Tt. 49. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) A tisztségviselői, társasház-kezelői, ingatlankezelői jogviszonyt létesíteni kívánó személy, illetve a közgyűlés felhívására a tisztségviselő, társasházkezelő, ingatlankezelő a megbízásának időtartama alatt a tevékenységével összefüggésben a nemleges köztartozásról szóló igazolást - amennyiben a köztartozásmentes adózói adatbázisban nem szerepel - a kijelölt szerv részére köteles bemutatni.” (5) A Tt. a következő 68. §-sal egészül ki: „68. § Felhatalmazást kap az ingatlan-nyilvántartásért felelős miniszter, hogy a társasház alapítással, valamint az alapító okirat módosításával összefüggésben az ingatlan-nyilvántartási eljáráshoz benyújtandó dokumentumokat rendeletben szabályozza.” 27. A lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény módosítása 45. § A lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény 30. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(6) A tisztségviselő a megbízatás elfogadását megelőzően, illetve a közgyűlés felhívására a megbízásának időtartama alatt a lakásszövetkezetnél folytatott tevékenységével összefüggésben a nemleges köztartozásról szóló igazolást - amennyiben a köztartozásmentes adózói adatbázisban nem szerepel - a lakásszövetkezeti szerv részére köteles bemutatni.”

Tájékoztató a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvén

A közigazgatási bürokráciacsökkentést érintő egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXVII. törvény módosította 2017. január 1-ei hatállyal a társasházakról szóló törvényt (Tht.) is az alábbiak szerint: A társasház alapítása, alapító okirat címben a 7. § (1) bekezdése módosult, kikerült belőle, hogy az épületengedélyezési záradákkal ellátott tervrajznak megfelelően alapítható a társasház a felépítendő épületre. A (3) bekezdés pedig úgy változik, hogy a társasház ingatlany-nyilvántartási bejegyzéséhez már nem kell jogerős és végrehajtható haszálatbavételi engedély. Eddig, ha a használtbavételi engedély eltért az építési engedélytől, a bejegyzés feltétele az volt, hogy a vátozás szerintit bejegyzéshez az alapító okiratot 60 napon belül módosítsák és a szintenkénti alaprajzot a módosított alapító okirathoz csatolják. Minderre január 1-től nincs szükség. Az viszont rögzítésre került a 7. § (3) bekezdésben, hogy ha a felépült épület nem fele meg az eredeti alapító kiratnak, akkor az alapító okirat módoítása szükséges. Az alapító okirat módosításánál a 10. § (6) bekezdésből törlésre került az alábbi mondat: „A kereseti kérelemhez mellékelni kell az önálló ingatlan kialakítására vonatkozó, az építésügyi hatóság által engedélyezett építési tervet.” E szerint, a közös tulajdon egy részének megszüntetésére irányuló perlésnél nem szükséges az engedélyezett építési terv megléte. Szintén a fenti logikának megfelelően módosult a 21. § (3) és (4) bekezdése is. Nem lesz szükség az építési hatóság jogerős és végrehajtható építéi engedélyére lakásmegosztás éssszevonás esetén, valamint a jogerős és végrehajtható használatbavételi engedély ingatlan-nyilvántartási iratkhoz csatolására sem. Lényegben tehát építési és használatbavételi engedélezési körből kivonták a társasház alapítást, illetőleg az esetlegesen kötelező engdélyt, valamnt szintén egyébként kötelező használatbavételi engedélyt nem kell csatolni az ingatlan-nyilvántartás irataihoz. Ezek a rendkívül bonyolult eljárások egyszerűbbé váltak valamelyest. A 49. § (5) bekezdése csak technikailag módosult, belekerült a törvény szövegébe, hogy csak akkor kell a tisztségviselői, társasház-kezelői, ingatlan-kezelői jogviszonyt létesítő személynek igazolást beszereznie a nemleges köztartozásról, ha a köztrtzásmentes adózói adatbázisban nem szerepel. Ezt a változást a lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény is tartalmazza. A Tht. kiegészült egy 68. §-al, mely szerint „felhatalmazást kap az ingatlan-nyilvántartásért felelős miniszter, hogy a társasház alapítssal, valamint az alapító okirat módosításával összefüggésbenaz ingatlan-nyilvántartási eljáráshoz benyújtandó dokumentumokat rendeletben szabályozza.” 26. A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény módosítása 44. § (1) A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Tt.) 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „7. § (1) Társasház felépítendő épületre úgy alapítható, hogy a földrészlet tulajdonosa vagy valamennyi tulajdonostársa az alapítási szándékot alapító okiratba foglalja, és az előzetes alapítás tényét az ingatlan-nyilvántartásban a földrészlet tulajdoni lapjára feljegyzik. (2) A feljegyzett alapítás ténye kihat arra is, aki később az ingatlanra nézve jogot szerez. (3) Az épület felépítését követően kérhető a társasház ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése. Ha a felépült épület nem felel meg az (1) bekezdés szerinti alapító okiratban foglaltaknak, a társasház ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez az alapító okirat megfelelő módosítása szükséges.” (2) A Tt. 10. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(6) A közgyűlés határozata alapján - ha az (1)-(3) bekezdésekben meghatározott feltételek egyike sem áll fenn - bármely tulajdonostárs kérheti a bíróságtól, hogy a közös tulajdonban álló olyan épületrészre, amely önálló ingatlanként kialakítható, vagy amellyel a meglevő külön tulajdon tárgya bővíthető, megszüntesse a közös tulajdont, ha az a kisebbség méltányos érdekét nem sérti.” (3) A Tt. 21. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Ha a (2) bekezdésben említett munka olyan lakásmegosztást vagy lakásösszevonást eredményez, amelynek alapján a többi tulajdonostárs alapító okiratban meghatározott tulajdoni hányada változatlan marad, a közgyűlés az összes tulajdoni hányad szerinti legalább egyszerű szavazattöbbségű határozatával az alapító okiratot módosíthatja. (4) A közgyűlés (3) bekezdésben említett határozata az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre alkalmas okirat; a határozatot közokiratba vagy ügyvéd - jogkörén belül jogtanácsos - által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni.” (4) A Tt. 49. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) A tisztségviselői, társasház-kezelői, ingatlankezelői jogviszonyt létesíteni kívánó személy, illetve a közgyűlés felhívására a tisztségviselő, társasházkezelő, ingatlankezelő a megbízásának időtartama alatt a tevékenységével összefüggésben a nemleges köztartozásról szóló igazolást - amennyiben a köztartozásmentes adózói adatbázisban nem szerepel - a kijelölt szerv részére köteles bemutatni.” (5) A Tt. a következő 68. §-sal egészül ki: „68. § Felhatalmazást kap az ingatlan-nyilvántartásért felelős miniszter, hogy a társasház alapítással, valamint az alapító okirat módosításával összefüggésben az ingatlan-nyilvántartási eljáráshoz benyújtandó dokumentumokat rendeletben szabályozza.” 27. A lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény módosítása 45. § A lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény 30. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(6) A tisztségviselő a megbízatás elfogadását megelőzően, illetve a közgyűlés felhívására a megbízásának időtartama alatt a lakásszövetkezetnél folytatott tevékenységével összefüggésben a nemleges köztartozásról szóló igazolást - amennyiben a köztartozásmentes adózói adatbázisban nem szerepel - a lakásszövetkezeti szerv részére köteles bemutatni.”

A lakók kiakadtak, nehezebb behajtani a közös költséget

Forrás: origo.hu 2015-ben a közös képviselők még minden további nélkül jelzálogot tetethettek annak a lakónak a lakására, aki háromhavi közös költséggel tartozott. 2016 eleje óta ehhez már jogerős végzés kell, ami igazolja, hogy a lakó valóban tartozik. A kormány szerint igazságtalan volt, hogy a közös képviselők önhatalmúlag jelzálogot jegyeztethettek be, ezért kellett változtatni a szabályokon. A szigorítás nem lassítja nagyon a folyamatot, de egy kis pluszmunkát jelent a közös képviselőknek. A teljes cikket elolvashatja az origo.hu honlapon: http://www.origo.hu/gazdasag/20160204-kozos-koltseg-kozos-kepviselo-jelzalog-foldhivatal-fizetesi-meghagyas-birosag.html

tovább >>


A lakók kiakadtak, nehezebb behajtani a közös költséget

Forrás: origo.hu 2015-ben a közös képviselők még minden további nélkül jelzálogot tetethettek annak a lakónak a lakására, aki háromhavi közös költséggel tartozott. 2016 eleje óta ehhez már jogerős végzés kell, ami igazolja, hogy a lakó valóban tartozik. A kormány szerint igazságtalan volt, hogy a közös képviselők önhatalmúlag jelzálogot jegyeztethettek be, ezért kellett változtatni a szabályokon. A szigorítás nem lassítja nagyon a folyamatot, de egy kis pluszmunkát jelent a közös képviselőknek. A teljes cikket elolvashatja az origo.hu honlapon: http://www.origo.hu/gazdasag/20160204-kozos-koltseg-kozos-kepviselo-jelzalog-foldhivatal-fizetesi-meghagyas-birosag.html

A társasházakról szóló törvény módosításáról

A társasházakról szóló törvény (a továbbiakban: Törvény) legutóbbi módosítása a jegyző hatáskörébe utalta a társasházak törvényességi felügyeletét 2014. február 1-jei hatállyal. A társasház szerveinek, e szervek működésének törvényességi felügyeletét a jegyző az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvénynek a civil szervezetek feletti törvényességi ellenőrzés szabályai megfelelő alkalmazásával látja el. A jegyző ellenőrzi, hogy • a társasház belső szabályzatai, illetve azok módosításai megfelelnek-e a jogszabályoknak és a létesítő okiratnak, illetve • a társasház működése, határozatai, a legfőbb szerv döntései megfelelnek-e jogszabályoknak, a létesítő okiratnak vagy az egyéb belső szabályzatoknak. Amennyiben a társasház működésének törvényessége másképpen nem biztosítható, a jegyző törvényességi ellenőrzési jogkörében eljárva keresettel a bírósághoz fordulhat. A törvényességi ellenőrzés nem terjed ki azonban olyan ügyekre, amelyekben egyébként bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásnak van helye. A Törvény 42. § (1) bekezdése értelmében ugyanis, ha a közgyűlés határozata jogszabály vagy az alapító okirat, illetőleg a szervezeti-működési szabályzat rendelkezését sérti, vagy a kisebbség jogos érdekeinek lényeges sérelmével jár, bármely tulajdonostárs keresettel kérheti a bíróságtól a határozat érvénytelenségének megállapítását a határozat meghozatalától számított hatvan napon belül. A jegyző törvényességi felügyelete tehát kizárólag a társasház belső szabályzatainak ellenőrzésére, illetve a társasház működésének, határozatainak és a legfőbb szerv határozatainak törvényességi ellenőrzéseire terjed ki, azaz arra, hogy azok megfelelnek-e a jogszabályoknak és a társasház szabályzatainak. Azok a társasházi ügyek, amelyeknek tárgya a közös képviselővel, az intézőbizottsággal vagy a számvizsgáló bizottsággal kialakult személyes jellegű konfliktus eldöntése, továbbra sem tartoznak a jegyző hatáskörébe. A törvényességi ellenőrzés lefolytatását írásban kell kérelmezni a jegyzőtől, valamint a kérelemhez mellékelni kell a jogsértést megalapozó dokumentumokat.

Módosult a társasházakról szóóló törvény

Némileg módosult a kezelői tevékenység végzéséhez kötött képzési és nyilvántartási kötelezettség. Július 1-jével módosult a Tt. 54.§ (3, 3a) bekezdése. A szakképesítés megszerzése 54. § (1) Üzletszerűen végzett társasház-kezelői, illetőleg üzletszerűen végzett ingatlankezelői tevékenységet az folytathat, aki rendelkezik az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek. (2) Üzletszerűen végzett társasház-kezelői, illetőleg üzletszerűen végzett ingatlankezelői tevékenységet olyan gazdálkodó szervezet folytathat, amelynek legalább egy személyesen közreműködő tagja vagy alkalmazottja – egyéni vállalkozó esetén, ha a tevékenységet nem maga látja el, legalább egy foglalkoztatottja - rendelkezik A törvény teljes szövege elérhető a Complex Hatályos Jogszabályok Gyüjteményében (netjogtar.hu)

tovább >>


Módosult a települési hulladékról szóló önkorm. rendelet

2013. március 29-én fogadta el a soproni önkormányzati képviselő testület azt a rendelet módosítást, amely alapján az eddigi 60 liter/háztartás/heti egyszeri ürítés helyett 110 liter lesz a kötelezően igénybe veendő közszolgáltatás a szemétszállításban. A rendelet megtatlálható Sopron hivatalos honlapján az alábbi linken: http://portal.sopron.hu/alfresco/d/d/workspace/SpacesStore/cfc0c82a-9d23-11e2-bd67-e3b654128af8/16-2013%20ör.pdf

Mostantól hitelesíteni kell az energetikai tanúsítványokat

Forrás: www.e-epites.hu; www.tht.hu A 2013. január 1-jén hatályba lépő, az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központról, valamint az Országos Építésügyi Nyilvántartásról szóló 313/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet szerint az energetikai tanúsítványokat egy elektronikus alkalmazás igénybevételével az energetikai tanúsító köteles a Dokumentációs Központ részére megküldeni. Az e-tanúsítás az Országos Építésügyi Nyilvántartás részeként működő alkalmazás, melynek célja az energetikai tanúsítványok országos, elektronikus, hiteles nyilvántartásának megalapozása. Internetes elérésű felületet biztosít a tanúsítványok feltöltéséhez és a feltöltött adatok alapján elvégzi a tanúsítvány automatikus, formai és számszaki ellenőrzését, a tanúsítványok hitelesítését és nyilvántartásba vételét. Az e-tanúsítás alkalmazásnak NEM célja az energetikai tanúsítvány készítéshez szükséges mérnöki számítások elvégzése - olvasható a Váti által üzemeltetett belügyminisztériumi weboldalon. A tanúsítványokat a tanúsító tölti fel a nyilvántartásba, aki Ügyfélkapus azonosítást követően tud belépni az e-tanúsítás rendszerbe. Az első belépéskor regisztrálnia kell, amikor megadja főbb adatait (név, cím, elérhetőség, kamarai azonosító stb.). Ezeket az adatokat később már nem kell megadnia, de természetesen módosíthatók, amennyiben szükséges. A hiteles tanúsítvány pdf-ként áll elő, aminek az első lapja az e-tanúsítás alkalmazás által generált, azonosító kóddal ellátott összefoglaló előlap, és utána a tanúsító által feltöltött pdf fájl következik teljes tartalommal. A tanúsító kinyomtatja az elektronikusan hitelesített tanúsítványt, melyet hivatalosan aláír.





Névnap script

 

 

Sopron területén társasházak közös képviseletét vállalom

Társasházak közös képviseletével állok kedves ügyfeleim rendelkezésre.

 

Új szolgáltatás 2014. július 1-től:

OTP Lakástakarékpénztári  szerződések kötése az OTP Pénzügyi Pont közvetítőjeként. További részletek itt: tájékoztató

Igény szerint meglévő közös képviselő mellett "csak" társasházi könyvelés is megoldható. Elsősorban azon közös képviselők jelentkezését várom ezügyben, akik a saját társasházukban látnak el képviselői teendőket és a könyveléshez kérnek segítséget.

Egyéb, esetenkénti társasházi tanácsadással is várom leendő ügyfeleimet (közös képviselőket, társasházi tulajdonosokat).

 

Közös kéviselő tevékenység során az alábbiakat tudom vállalni

Közös képviselet ellátása:

1. közgyűlések összehívása, levezetése

2. közgyűlési határozatok előkészítése, végrehajtása és végrehajtatása

3. éves tulajdonosi elszámolás elkészítése

4. következő évi költségvetés megtervezése

5. számlák ellenőrzése, kifizetése

6. közös helyiségek takarításának megtervezése

7. lakónyilvántartás vezetése

8. Határozatok könyvének folyamatos vezetése

9. Kapcsolattartás a társasház Számvizsgáló Bizottságával

10. Kapcsolattartás a tulajdonosokkal telefonon, e-mail-ben, igény esetén helyszíni fogadóórán a társasházban, illetve egyeztetett időpontban a Sopron, Deák tér 14. szám alatt (Kereskedelmi és Iparkamara).

11. társasház műszaki felügyeletének ellátása, karbantartási, hibaelhárítási munkákra szolgáltatók megbízása, munkájuk ellenőrzése

 

Teljes körű társasházi könyvelési szolgáltatás:

1. a társasház bevételeinek, kiadásainak könyvelése

2. éves költségvetési beszámoló elkészítése

3. következő évi költségvetési terv elkészítése

4. közösköltség-hozzájárulások kiközlése, beszedése, elszámolása

5. egyszerűsített mérleg és eredmény-levezetés elkészítése

6. adóbevallások elkészítése, benyújtása, adók befizetése

 

Teljes körű jogi képviselet:

1. a társasházi alapító okirat módosításának előkészítése

2. szervezeti és működési szabályzat és egyéb társasházi szabályzatok elkészítése

3. társasház szabályzatainak megőrzése

4. hatóságokkal, harmadik személyekkel szembeni képviselet

5. közös-költség hozzájárulás befizetéssel hátralékba került tulajdonosokkal kapcsolatos eljárások

 

"Csak" társasházi könyvelés esetén:

 

1. a társasház bevételeinek, kiadásainak könyvelése

2. éves költségvetési beszámoló elkészítése

3. egyszerűsített mérleg és eredmény-levezetés elkészítése

4. adóbevallások elkészítése, benyújtása, adók befizetése

 

Egyéb szolgáltatások:

  • egyéb üzletviteli tanácsadás
  • piac-, közvélemény-kutatás
  • közvetítési, ügynöki szolgáltatás
  • szakmai képzési célú felnőttképzés (jogi ismeretek)
  • szakmai középfokú felnőttoktatás (jogi ismeretek)
  • egyéb tanfolyami oktatás (jogi ismeretek)
  • általános üzletviteli tanácsadás
  • fénymásolás, egyéb irodai szolgáltatás
  • egyéb gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatás

 

 

 












Ingyenes honlapkészítő
Profi, üzleti honlapkészítő
Hirdetés   10
Végre értem amit angolul mondanak nekem, és megértik amit mondok.

KÖSZÖNÖM NOÉMI!